Ajurvéda & Jóga & Én

/0 Hozzászólások/ , /by

„Húsevő” családba születtem, és gyerekkoromban még nem is volt olyan a környezetemben, aki vegetáriánus vagy vegán lett volna. Sőt azt se tudtam, hogy létezik ilyen. Egyszerűen csak azt éreztem, hogy velem tuti valami baj van, mert én bizony szívesebben eszek húsmentesen.

Igyekeztem elhagyni a húst, mert jobban éreztem magam, ha nem eszek.

Tudatosság, figyelem és kreativitás is szükséges hozzá, hogy a fontos tápanyagokat, fűszereket és gyógynövényeket is fogyasszak. Mivel a családi minta ettől eltérő volt, ezért kerestem a lehetőséget, hogy hogyan tudom magam úgy táplálni, hogy egészséges legyek.

A jógának köszönhetően megismerkedtem az ajurvédával, és tovább nyílt vele a világ. Az ajurvéda szószerinti fordítása „az élet tudománya“, nevezik még a hosszú létezés tudományának, az egészséges élet útjának is.

Holisztikus tudomány, mely azt jelenti, hogy egyszerre veszi figyelembe a fizikai testet, a finom fizikai testet (lélek), és a tudatot, vagyis a szellemet. Pontosan ebben a szemléletmódban rejlik az ereje.

Az ajurvédának több oldala is van. Nem csupán az alternatív gyógyászat egyik formája. Magába foglalja a gyógynövényeket, életmódot, étrendet, jógát és a relaxációs technikákat, a zeneterápiát, a masszázst, valamint a meditációt is.

Az ajurvéda egy mindenki számára elérhető tudás. Életünk minden területét érinti.Elemeinek alkalmazása szükséges az általános egészség megőrzéséhez, és a betegségek, kibillent állapotok ellen is jótékony.

2020-januárja óta kezdetem igazán elmélyedni benne, ekkor már tanfolyamra is beiratkoztam, akkor nem is sejtettem még, hogy a legeslegjobb, ami velem történhetett.

Ezután jött a covid, az oltások és 2szer is elkaptam a betegséget. Összességében úgy gondolom könnyedén és elfogadással túlestem mindenen. És most jön a DE, a jobb lábam mindig jelezte, hogy valami nincs rendben, nem úgy mozog, mint előtte.

Ajánlottak egy ajurvédikus orvost, akiről csak jókat hallotta, elmentem hozzá konzultációra.

Igen – igen, jól sejtitek, ő javasolta, hogy utazzak Indiába 😀 😀 😀

Hamarosan folytatom a miértekkel , ragyogó napokat: Anita

Még nem India, de meghatározó lépés irányába

/0 Hozzászólások/ , /by

Az előző bejegyzésemben írtam, hogy már mindenem fájt, főleg a derekam, nehezen mozgott a nyakam, és hiányzott belőlem a derű, az életkedv, a mosoly és hiányoztak az örömteli kapcsolatok. A szenvedés és a szorongás, hol felváltva, hol egyszerre cinctált belülről. Akkor még nem is értettem mi ez, milyen jelzések ezek. Megszületett bennem a vágy, és úgy döntöttem élni akarok, igazán ÉLNI, örömteli, vidám, életerős, békés és sikeres életet. Amikor ez az elhatározás megszületett, mert végre meghallottam a lelkem hangját, elindultam önmagamért önmagam felé.

Nehezen mozdultam ki otthonról, mindig rengeteg munkám volt, és halaszthatatlan feladatokat tudtam kitalálni, hogy miért ne menjek jógázni, vagy miért kerüljem a jógaszőnyeget. Kezdetben nehéz volt szembe nézni a korlátaimmal, fájt mindenem, és a kitartásomat is próbára tette a gyakorlás. De úgy voltam vele csinálom, mert éheztem a változásra és jóllétre. Hittem, hogy jó úton járok, mert igaz gyakran elfáradtam, de mégis valahogy könnyedebb lettem. Érzetem, hogy a jógagyakorlásom több mint torna, elkezdte formálni az életemet, a szemléletem, rugalmasabb és empatikusabb lettem. Elkezdett foglalkoztatni, hogy ez hogy lehetséges, miként hat az idegrendszeremre a jóga, hogy „csinálja” hogy változnak a szokásaim és semmi kényszert nem érzek (azt nem bírom 😀 ).

A kitartásomat tudtam, hogy a rendszeresség fogja megalapozni, ezért beiratkoztam egy jóga tanfolyamra. Ekkor még nem gondoltam, hogy oktató leszek, csak többet szerettem volna tudni erről a világról, olyan dolgokat is, amikre egy-egy csoportos óra keretében nem volt idő.

Rendszeres gyakorlással a világom elkezdett kinyílni, felszabadító volt ráeszmélni, hogy kis idő elteltével szinte egy megújult életet élek. Mások lettek a prioritások. Olyan eszközt találtam az élethez, ami megkönnyít mindent, amit teszek.

Ekkor már tudtam, hogy ez az utam.

Szeretettel figyeltem a testem jelzéseit és olyan útra terelt, amiért nagyon hálás vagyok. Éreztem, hogy ez nem csak az „enyém”, tovább kell adnom, meg kell osztanom.

Azóta változásra nyitott embereknek segítek, hogy a pörgős, leterhelt napokból eljussanak egy nyugodt, energikus, magabiztos állapotba és végre örömteli életet élhessenek, jobb és együttérzőbb kapcsolatokban.

Hamarosan eljutunk Indiába is 😀 4 hét 😀

Te jártál már Indiába? Tudod, hogy az Ájurvéda szerint melyik testtípusba tartozol? És vajon ez mire jó 😀 ?

Készítek egy névtelen felmérést, amolyan önismereti kutató munka.

Hálás lennék, ha részt vennél benne, sokat segítenél vele.

Ha küldhetek neked pár kérdést, kérlek, írj egy emailt, hogy: JÖHET 😀 nijamajoga@gmail.com

Ragyogó napot: Anita

India hív és vár rám…

/0 Hozzászólások/ , /by

Mindig tudtam, hogy egyszer eljutok Indiába, csak azt nem tudtam mikor és hogyan.

Gyerekkorom óta érdekel létezésem oka, a „ki vagyok én” kérdés. Az Indiából érkező tanítások, hagyományok, kultúra, gyógyítás mindig is nagy hatással volt rám.

Büszke vagyok rá, hogy egy Indiából eredő tanítói láncolat része, tagja lehetek.

Nem járok száriban, vagy buggyos nadrágokban, alkalomszerűen viszont örömmel felpróbálom. Nem is szeretnék indiainak tűnni, mert nem vagyok.

A jóga és ajurvéda tanításokat követem, élem és legjobb tudásom szerint adom tovább.

Egész pici korom óta kutatom a bennem/bennünk élő világot, ami a látható fizikai síkon túl vagy inkább mélyebben van, ami csendes, örömteli és békés. Tanulmányaim során érzem, hogy a bennem élő világ bontakozik ki, sok „aha” élménnyel, megtapasztalva az egységet.

2014 januárjában kezdtem jógaórákat tartani, azóta sokszor megkérdezték már tőlem: „Jártál már Indiában?” A válaszom mindig: „Még nem, de fogok!” Magamban mindig folytattam a gondolatmenetet, hogy fogok, amikor a gyermekeim elég nagyon lesznek ahhoz, hogy nyugodt lélekkel vágjak bele életem új szakaszába, nagy kalandjába. Időben úgy céloztam be, hogy ha legkisebb gyermek is legalább 10 évet betölti, utána utazok majd.

Arra gondoltam, hogy kirándulni , jógázni és meditálni megyek a tanítómmal és kedves ismerős emberekkel. Nagyon szép romantikus illúzió volt, de nem így folyatódik a történet.

Vissza kicsit a kezdetekhez, amikor mindent érzetem csak egyensúlyt nem …

A jóga fizikai (ászana) gyakorlását is akkor kezdtem elmélyíteni, amikor a testem már benyomta a vészvillogót és alig tudtam mozogni, fájt mindenem, sok gyulladásos betegséget is produkáltam, és már elég magas rizikófaktorral kopogtatott be a rákos állapot is, kimerült voltam. Az eszemmel tudtam, hogy egy varázslatos és örömteli állapotot lehetne megélnem, mert fizikai síkon mindenem megvolt hozzá. Mégis lélekben nagyon fáradt voltam, enerigahiányos és szorongó, amit igyekeztem kompenzálni (ami még több erőt kívánt). Sok terhet cipeltem a múltból, azt se tudtam, hogy kezdjek hozzá a regenerálódáshoz. Azon kezdtem töprengeni, hogy hogy jutottam el ide. A nyitott szívű, emberszerető gyermekből, hogy lett egy kimerül, kiégett és beteg fiatal felnőtt. Kerestem azt a világot, amivel régen könnyedén kapcsolódtam. 10 éves koromban a lelki élet és a torna szőnyeg hozta a békét és sikereket, most már tudom akkoriban az volt az én jógám. Felnőtt koromban pedig újra szőnyegre lépem, hogy visszataláljak az egészéges, békés, vidám és energikus önmagamhoz. Elindultam ….

Miért lettem jógaoktató? Mi a kapcsolódásom az ajúrvédával ? Miért pont most megyek Indiába? Neked ettől hogyan lehet jobb az életed?

Hamarosan erről is írok.

Ha érdekel a folyatás köszönöm, ha visszajelzed, hogy olvastad a bejegyzésemet.

Ragyogó napot: Anita